Bejelentkezés
Látogatók
We have 14 guests onlineTIFI kirándulás az Aranyos völgyében |
![]() |
![]() |
![]() |
Written by Serestely Eniko Noemi |
Sunday, 24 July 2011 17:22 |
A 92-dik zsoltárban ezt olvashatjuk: "Mert megvidámítottál engem Uram a te cselekedeteddel, a te kezednek műveiben örvendezem. A hétvégén mi is megtapasztalhattuk az Isten által csodálatosan megteremtett természetet. Minket is megvidámított és megörvendeztetett a látvány, amely 1382 m magasból a szemünk elé tárult. Na de kezdjük az elején....2011 július 22 én a 12 főből álló csapat elindult az Aranyos völgyébe sátorozni. Az elindulás kissé nehezen ment, de hála Istennek épségben oda értünk és sikerült félhomályban felhuznunk a sátrainkat. Azt követően a gyors fagyűjtésnek köszönhetően tábortűz mellett vacsiztunk és ismerkedés után viccekkel tarkítottuk az estét. Az éjszaka egy kissé hűvös volt, de kiálltuk a próbát. Másnap reggel a Pont együttes Most keljetek fel című dalára ébredt a kis csapat. Reggeli után kisebb nagyobb készülődést követően elindultunk a túrára. Uticélunk Bélavára volt. A túra elég "keménynek" bizonyult...sokszor éreztük azt, hogy nem megy....nem bíjuk tovább...Meredek kapaszkodás, pihenés, meredek kapaszkodás váltogatták egymást, míg kb. 4 és fél óra kapaszkodás után felértünk a várva várt csúcsra. A gyönyörű látvány elfeledtette velünk a fáradtságot és csak csodáltuk a természetet, a meredek sziklafalakat, a magunk után hagyott völgyeket és a völgyben kanyargó utat, amelyen elindultunk a cél felé. A tetőn elfogyasztottuk az elemózsiánkat és azt követően tartottunk egy kis elcsendesedést áhitat formájában. Fentről láttuk, ahogy lent a völgyekben esik az eső és csodás volt átélni azt, hogy az Úr megörzött bennünket és az eső kikerült minket. A pihenés után újult erővel indultunk vissza a sátorozó helyre, annak renényében, hogy a sátraink még a helyükön állnak. A visszafele vezető út könnyebnek bizonyult, bár egy kissé kifárasztotta a térdeinket. Túránk végén, leérve a völgybe minket is megáztatott a zápor, de nélküle nem is lett volna teljes a túránk. Visszaérve a táborozó helyre örömmel láttuk, hogy sátraink a helyükön állnak. Ahogy túravezetőnk fogalmazott visszatérésünk után egy kis zápor komoly döntésre késztette a társaságot...úgy döntöttünk, hogy nem maradunk még egy éjszakát és haza utazunk. Imádság és lelki táplálék után haza indultunk, magunk mögött hagyva egy káprázatosan szép vidéket. A szívünkben és emlékezetünkben számos szép emlékkel tértünk haza, Istentől azt kérve, hogy a város zajába, forgatagába vissza térve se feledkezzünk el erről a napról és arról, hogy milyen csodás az általa megteremtett világ. Több kép megnézhető itt. |
Last Updated on Sunday, 24 July 2011 22:10 |