Élő közvetités
FŐMENÜ
VÍZIÓ
Isten országát örömmel építő nyitott közösség.
Ki olvas minket?
We have 15 guests online
mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
Kolozsvár-Tóvidéki Református Egyházközség
Képzőművészeti tárlat megnyitó Print

2016 július 17-én, a vasárnap délelőtti (10:00 óra) istentiszteletet követően, a székelyudvarhelyi NAGY - IMECS ZSUZSANNA képzőművészeti tárlatának ünnepélyes megnyitójára kerül sor.
Hellyszín: Kolozsvár-Tóközi Református templom kiállító terme.

Az épitésztehnikus Nagy-Imecs Zsuzsanna 2007 óta a képfestészetben artikulálja önmagát, s teszi ezt fölszabadult örömmel, elkötelezetten.

Utolsó módosítás: 2016.07.15
 
Adventi gondolatok Print

Az alábbi linken a TVR1 (magyaradas.ro), "Út, igazság, élet" c. műsorban Visky Péter lp. Isten-ember találkozásáról beszél.

http://www3.tvr.ro/magyar/2012/12/ut-igazsag-elet-advent/

Utolsó módosítás: 2012.12.23
 
KI AZ ÉN ELLENSÉGEM? Print

Koinónia Tábor - Hargita, 2016 július 25-31

Olyan volt az Úr, mint az ellenség” (JSir 2, 5)

Az irgalmas samaritánus példázatában arra a kérdésre, „Ki az én felebarátom?”, tulajdonképpen, ha a szöveg dramaturgiáját tekintjük, az a válasz születik, hogy „Az én ellenségem”. A rablók kezébe esett, kifosztott és halálra sebzett embert az ősi ellenségnek számító samaritánus menti meg, a Jézust kérdező törvénytudónak tehát magával az útfélen hagyott, tehetetlen, önmagán segíteni nem tudó „félholt” áldozattal kell azonosulnia, hogy eljusson a példázat helyes értelmezéséhez.

A „Menj el te is és hasonlóképpen cselekedj!” felszólítás nem egyéb, mint a kérdező pozíciójának a radikális kibillentése, amennyiben neki is az idegen és az ellenség irgalmára kell rászorulnia ahhoz, hogy saját valódi helyzetére ráismerhessen. A párbeszéd-szituáció ráadásul Jézust helyezi az „egyetlen idegen” (Lukács doktor szóösszetétele ez is!) szerepébe, aki odahajol a kérdezőhöz, fölemeli önnön kétségbeesett tudása kábulatából és megváltja neki a szállást a vendégfogadó háznál, a teljes felépülésig, azaz a „visszajövetelig”.

Az elesett és kiszolgáltatott, valamint az irgalmat gyakorló valóságos helyzetén kívül nem tudjuk megválaszolni a „Ki az én felebarátom?” első – de csak első! – hallásra egyszerűnek tűnő kérdést, és nincs válaszunk az ennél sokkal keményebbnek hangzó „Ki az én ellenségem?” kérdésre sem.

A válasz ugyanis – Lukács feljegyzése szerint legalábbis – „cselekvés” természetű. Nem úgy élsz, hogy kérdésedre választ találhatnál, és nem is úgy kérdezel: valódi válaszokhoz csak létező kérdések juttathatnak, különben észrevétlenül marad az útmenti „félholt”, kikerülhető, otthagyható, mintha meg sem történt volna, ami a szemünk előtt szakadatlanul történik.

A pap „történetesen”, véletlenül mintegy arra jár, és átmegy a „másik oldalra”, a lévita megnézi és ő is a másik oldalon köt ki. Az intézményesült kérdésfelvetés vagy több nemzedéken át megörökölt hit elkerüli magát a problémát, mert a kérdésre létezik egy ideális válasza, amihez viszont a létező sehogyan sem illeszkedik.

A „túloldalon” a számukra problémátlan esetek vannak, jól körülhatárolt ellenség- és (fele)barát-kategóriák, amikbe viszont a Jézus-féle szerzetek nem férnek bele, ezek az „egyetlen idegenek” csak marginális jelenségei a gyülekezeti vagy társadalmi életünknek.

Aki Jézusnak csapdát állít, az alighanem pórul jár, de rosszul biztosan nem, mert magával Istennel találja magát szembe, aki, mikor olyanná lett „mint az ellenség”, „elhagyta oltárát”, „elhagyta szentélyét”, ahogyan a Siralmak könyvében olvassuk, elindult, hogy az útfélen heverő félholtakat fölemelje, összegyűjtse és visszavigye arra helyre, ahol együtt lakhat velük.

A „Ki az én ellenségem?” kérdés az „én” helyzetéből a „mi” helyzetébe hoz, az ellenség megközelítése nélkül ugyanis nincs gyógyulása sem a „félholtnak”, sem pedig a hitében megkeményedett megigazultnak, aki tovább megy és nyomtalanul kihull a történetből.

Egyetlen kérdést kell megbeszélnünk a Koinónia Táborban; egyetlen kérdésre adott sokféle válasznak kell kitennünk magunkat – gyertek, ne kerüljünk a „másik oldalra”!

Kolozsvár, 2016. 7. 1

 

 

PROGRAM


Hétfő, július 25.

15:00 Érkezés, elszállásolás
19:00 Vacsora
20:00 Megnyitó, programismertető, ismerkedés: Ki az én ellenségem? – VISKY ANDRÁS

Kedd, július 26.

9:30 Áhítat: „Honnnan van a konkoly...?” (Mt 13, 24-30. 36-43) – DANI ESZTER
11:00 Kávészünet
11:30 Előadás: A másik konfesszió – BALOGH JUDIT
13:30 Ebéd
17:30 Kiscsoportos beszélgetések
19:00 Vacsora
21:00 Esti film: SAUL FIA

Szerda, július 27.


9:30 Áhítat: „rátámadt az Úr” (2Móz 4, 18-31) – HORVÁTH LEVENTE
11:00 Kávészünet
11:30 Előadás: Az idegen – DĂNUŢ MĂNĂSTIREANU
13:30 Ebéd
17:30 Kiscsoportos beszélgetések
19:00 Vacsora
21:00 Esti portré: SZABÓ T. ANNA költő

Csütörtök, július 28.
9:30 Áhítat: „...szólj a magad mentségére...” (ApCsel 26) – MOLNÁR ILLÉS
11:00 Kávészünet
11:30 Előadás: Környezetünk és a tudás – MARCUS KRACHT
13:30 Ebéd
14:30 Szervezett kirándulások
19:00 Vacsora
21:00 Esti vers: RÖHRIG GÉZA estje

Péntek, július 29.
9:30 Áhítat: „...miért tartasz ellenségednek?” (Jób 13) – DÁVID ISTVÁN
11:00 Kávészünet
11:30 Előadás: A megbocsátás dilemmái – RÖHRIG GÉZA
13:30 Ebéd
17:30 Kiscsoportos beszélgetések
19:00 Vacsora
21:00 Esti portré: DRAGOMÁN GYÖRGY

Szombat, július 30.
9:30 Áhítat: „Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál” (1Kor 15, 26) – FALUS ANDRÁS.
11:00 Kávészünet
11:30 Akárki – RÉTHELYI ORSOLYA
13:30 Ebéd
18:00 Kiscsoportos beszélgetések
19:00 Vacsora
21:00 Esti zene: KAROSI BÁLINT

Vasárnap, július 31.
10:00 Istentisztelet, táborzárás, búcsú – VISKY PÉTER
12:30 Ebéd

MEGHÍVOTT ELŐADÓK


Balogh Judit történész (Miskolc–Eger)
Dani Eszter teológus (Budapest)
Dávid István teológus (Kolozsvár)
Dragomán György író (Budaörs)
Falus András immunbiológus (Budapest)
Karosi Bálint zeneszerző (New York)
Kracht, Marcus matematikus-nyelvész (Bielefeld)
Mănăstireanu, Dănuţ teológus (Iaşi)
Molnár Illés költő (Budapest)
Réthelyi Orsolya bölcsész (Budapest)
Röhrig Géza költő, színész (New York)
Szabó T. Anna költő (Budaörs)

A SZERVEZŐK KÖZÖSSÉGE
Daray Attila, Daray Erzsébet, Horváth Levente, Horváth Zoltán, Visky András, Visky Péter, Visky Sarolta, Zágoni Balázs

Utolsó módosítás: 2016.07.21
 
CARAVAGGIO TERMINAL Print

Rendező: Robert Woodruff (USA)

Szöveg, dramaturgia: Visky András

Caravaggio: “… a rangot megveti, nem lesz belőle aranyláncos akadémikus például, holott az akadémikusok, akik közül többen a legádázabb ellenségei is voltak, fogcsikorgatva elismerik, hogy a késő reneszánsz és a kora barokk legnagyobb tehetségével van dolguk. Egy kényelmetlen ember, akinek a szentség kiáradásáról talán a legmélyebb tapasztalatai voltak a nyugati kultúrában ...” (VA)

Január 19 -én, hétfő este sikerült együtt megnézni, majd ezt követően a színház studiótermében, “azon melegében” közösen megbeszélni a “Caravaggio Terminál” című színházi előadást. A beszélgetés meghívottai: Kocziszky Éva (Budapest), Láng Zsolt (Marosvásárhely), Berszán István (Kolozsvár). A házigazda szerepét Visky András, a színdarab szerzője vállalta magára.

Reflexiók:

Visky András azt kívánta, a tegnap esti előadás végén, hogy az éjjel ne aludjunk, elmélkedjünk a látottak és hallottak felett.
Én ezt meg is tettem.

Olyan nagy öröm van a szívemben, azért is, hogy együtt - bétásokkal és nemcsak - ott lehettünk az előadáson, de főleg azért, hogy másodjára láttam az előadást, és azt együtt megbeszélve, sokkal többet megértettem - vagy csak úgy gondolom!? -, de az is lehet, hogy egy új dolog született meg a szívemben.

Láng Zsolt által elmondott gondolat is a szívemből szólt, hogy ti. a nézőkben történik meg a csoda, amikor elfeledkezek magamról és érzem, hogy ez én vagyok, rólam szól, én játszom a „szerepet”.

Jó volt a meghívottakkal a beszélgetés, mert kikristályosodott bennem az, hogy én másképp látok dolgokat.
Kocziszky Éva emlegette, hogy neki a halál jutott eszébe a sok fekete szárnyú angyalok láttán, meg hogy nem érezte az élettel való harcot.

DE bizony én pedig azt is éreztem, hogy ott volt a Lélek keresése is! Sokat foglakoznak azzal, hogy a test olyan erőtlen, üres a Lélek nélkül – nagyon tetszett, amikor a tüdőről volt szó, fantasztikus felismerés volt az, hogy a tüdő formája az angyalszárnyához hasonlítható!

Csodálatosan hatott rám az, amikor Caravaggio becsukott szemmel elképzeli a modelljeit, festményeinek részleteit.
Itt érzem én a "meztelenséget", amikor képes egy ember ilyen szinten kiüresedni önmagától.

Értitek-e azt, amit mondok? Amikor már nem úgy élünk, hogy önmagunkat és a mellettünk élőket alakoskodásainkkal folyton-folyvást becsapjuk … Kedveseim ez nem az élet?!

Fizikailag lemeztelenedve?! - engem, személyszerint, zavarba hozott volna, vagy elvonta volna a figyelmemet a lényegről. Ahogyan András mondta, tényleg azzal van tele a sajtó, tv, a média.

Nem utolsó sorban a Berszán István gondolata is nagyon felemelő volt, amikor én akarom megmenteni Istent, amikor magamon kívül keresem a „művészt”. Köszönöm Nektek!

(Azzal a jelenettel nem tudtam, mit kezdeni, amikor Carvaggio a lány hátán tetovál, operál …?) A lábak, h miért voltak feketék ... csak sejtem.

Isten áldjon, és kívánok sok ilyen drága felismerést: ” A szél arra fúj, amerre akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy, így van mindenki, aki Lélektől született.” (Ján.3, 8) Gyöngyi

Kedves Gyöngyi,

nagyon köszönöm gondolataid nyilt bevállalását.

Rám is nagy hatással volt az azon melegében történt megbeszéléssel egybekapcsolt előadás. Engem különösképpen a "szent terek" sterilitása foglalkoztatott/tat: az az állapot ez, amikor annyira "jó" embernek tudom magam, vallásos tézisekkel alaposan fölvértezve, hogy úgy igazán nem kívánom az evangéliumot. Pedig a "szent tér" belakása a "mocskos lábuak" számára adatott, és folyamatosan adatik. Micsoda frenetikus örvendezést lehetne átélni - egy másik hasonló gondolat mentén - a "pestis" feletti győzelem megtapasztalóiként! Márpedig a gyülekezet most is - ld. a szakirodalmat: Biblia - a "pestis" feletti győzelem ünneplők közössége. Péter

Gyöngyi drága! Milyen vagány, hogy ilyen bátor és őszinte vagy! És vetted a fáradtságot leírni a gondolataidat. Én, személy szerint nagyon örülök és köszönöm! Nekem fantasztikus élmény volt, hogy előttem, mellettem, hátam mögött éreztem a bétát :-)))) Ezért is vállaltam be már harmadjára az előadást, - mindig más egy kicsit! Hiszem, hogy a színpadra is jutott a sugárzásból. Shalom! Réka

Kedves Gyöngyi! Kedves Gyülekezet!

Köszönöm a figyelmes és szeretetteljes szervezést, valamint mindenkinek a csendes és intenzív jelenlétét.

Nagyon sokat jelent a színészeknek, talán érzitek ezt, hogy egy kolozsvári református gyülekezet tagjai számára fontos a munkájuk - ez bizony önmagában is a szeretet bizonyságtétele részetekről.

Igazán hálás vagyok nektek mindannyiótoknak, hogy eljöttetek és megnéztétek ezt a nagyon is nehéz, egyáltalán nem szórakoztató darabot, amelynek a megírása, majd a próbái során talán a legmesszebb mentem el a hitre és megváltásra való szorultságunk nyilvános beismerésében.

Megéltem azt, amivel minden bizonnyal az első keresztények, és azóta minden hívő ember szembesül: az evangélium centrumában a feltámadás üzenete van, ennek a személyes hite, komolysága és boldogsága tesz bennünket teljesen emberré és Krisztus tanítványaivá.

Ha volna igazán bátorságom, akkor a legközelebbi darabomat Pál apostolról írnám: tulajdonképpen kizárólag a tövisről, erről a titokzatos, nagyon személyes, finom szemérmességgel emlegetett teherről, amit a testében hordoz, és amitől Isten soha nem szabadította meg őt... De a bátorsághoz testvérek kellenek, ezek a tegnap esti tekintetetek, amelyek Krisztus valóságos testére emlékeztetnek engem.

Isten áldjon és őrizzen benneteket!

Kisebb, most éppen nagyon hálás testvéretek:

András

Utolsó módosítás: 2015.01.22
 
Cipősdoboznyi szeretet Print

Mi a ShoeBox Project?

Karácsonyi akció, melynek során szépen becsomagolt cipősdobozba helyezett ajándékokat gyűjtünk illetve osztunk szét.
Hogyan kell egy ilyen cipősdobozt összeállítani?

Végy egy közepes méretű cipősdobozt. A fedelét vond be csomagolópapírral, a doboz alsó részét külön vond be. Tedd az ajándékaid a dobozba és töltsd ki a szórólap hátoldalán kért adatokat. Fedd le és kösd át a dobozt majd úgy ragaszd a tetejére a szórólapot, hogy látszodjanak az adatok. Add le legkésőbb december 15.-ig!
Mit tegyek a csomagba?

Olyan tárgyakat, amik nem terhelik meg a családi kasszát, de mindenki örülne neki. Ötletek: tanfelszerelés, játékok, édességek (ellenőrizd a szavatosság lejártát), sapka, sál, kesztyű, egy pár meleg és szép zokni, tisztálkodási eszközök valamint a karácsonyi jókívánságod.

Advent II. vasárnapján, 18:00 órakor, templomunk alagsorában közösen állítunk össze cipősdoboz formájú ajándékokat.

Szeretettel várunk!

Nézd meg az alábbi filmecskét:

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=q644jFnhPAE

Utolsó módosítás: 2012.12.06
 
«  Start  Prev  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  Next  End  »

Page 20 of 35
NAPI IGE
"Tegyünk le minden ránk nehezedő terhet és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát." Zsid 12,1b
Hírek

2019 June 27
2019 June 17
2019 May 12
TÓKÖZHÍR
Újdonságok