Alkalmaink >> Béta Café >> Beszámolók
Szól a Szkriptúra Print

Múlt kedden a Bibliaolvasó maratonon szerzett élményeinket osztottuk meg - valami fantasztikus felszabadultság, öröm áradt a beszámolókból! Volt, aki úgy érezte, "drogálódott", más izgalommal telt el, volt, aki az ÚR jelenlétét tudva tudta, vagy aki örvendezett azon, hogy nem "bubukált"; más csodálkozott, vagy úgy érezte, a szöveggel egyedül maradt, volt, aki azt új figyelemmel követte, vagy a gyermekek és fiatalok jelenlététől üdült fel; volt, aki napjait a folyamatos felolvasás tudatától megváltozottnak élte meg, avagy régi kedvencére talált a szövegben; volt, aki lámpalázából ellazult, megnyugodott, volt, aki beszélgetésként élte meg, másvalaki nagy élménynek tartja, hogy ott lehetett; volt, aki az egész várost látta új fényben távozóban, és volt, aki a Szellemet érezte magára alászállni.

A tartalmat illetőleg: Pilátus felesége életszerűen kérte férjét Jézusért; Dávid megható érzelmességgel szerette Jonatánt; Dávid igazságosan osztja el a zsákmányt; Saul, fia halálával egy napon tragikus módon öngyilkos lesz; a kis Jézus megszületett, a keresztyén ember mindennapi többszörös újjászületésére emlékeztetve; a nemzetségtáblázatok közül legtöbbünknek nem jutott ugyan - de Jézus templomot illető jövendöléséből annál inkább!; Isten minden szava beteljesedett, hiszen az Úr mondotta: egyetlen szavam sem tér hozzám vissza üresen - táplál és éltet, mielőtt visszatérne!; az Ígéret földjére való belépéskor a folyó vize "egy rakásba" gyűl, hogy a népet átengedje; a törvényszegés büntetése terméketlen föld - s ez ma is megtörténik, tőlünk nem is távol; az Ige esetleg meg sem szólal - de ezt érthetjük úgy is, hogy valaki egészen csendben olvassa azt!; s bár hűtlenek vagyunk, Ő mégsem gyönyörködik pusztulásunkban, éltetni akar; a Szellem is bizonyára ezt munkálja bennünk. Még a kapus is előre kérdezte: La Sola Scriptura? Így voltunk hát az Ige eszközei.

Telegdi Csetri Áron

Utolsó módosítás: 2017.11.20
 
Gyászfeldolgozás Print

A BétaCafé alkalmán Írországból vendégeket fogadtunk: Tom és Wicki házaspár, akik a gyászfeldolgozás témakörében szóltak hozzánk, és bizonyságot tettek az ő nagy megpróbáltatásukról.

Tom és Wicki házaspár

Utolsó módosítás: 2017.03.30
 
Cipősdobozok Print

December 8-an este a Béta Café alkalom az ajándék-cipősdobozok készítésének helyszíne volt. Jó hangulatban, örömmel lehettünk együtt, s ezáltal tanulgathattuk az adás mikéntjét is.

Utolsó módosítás: 2015.12.18
 
Emberre várva Print

(János 5, 1-9)

A vakok, a sánták, a betegek várják, hogy Isten angyala felkavarja a vizet. Ünnep közeledik. Mi is várjuk, hogy hátha most is, adventben, felkavarodik a víz és hátha mi leszünk az elsők, akik belepünk?

A vízbe, csakis elsőként lehet belépni. A gyógyulást nem lehet úgy megkapni, hogy valahol elvegyülünk a tömegben és sodor magával a tömeg.Elő kell állni, annyira kell óhajtani, hogy a tömegből kitépve magunkat (lásd a világból, a megkötözöttségeinkből) egyenesen a vízbe masírozunk, mint forró, kánikulai menetelés után, amikor vizet látunk.

Adventi tömeg fekszik a tó partján, akinek csak akkor van esélye a gyógyulásra, ha van embere. Van-e emberem, aki előtt fel tudom vállalni betegségemet? Akitől nem szégyenlem azt kérni, hogy vigyél be, mert egyedül nem tudok?

Akinek nincs embere, nincs Istene, hangzik az intés!

Nehéz nekünk sebeinket megmutatni és nehéz nekünk segítséget kérni. Pedig mennyivel több esélyünk van a gyógyulásra, ha van emberünk. A víz, csak néhanapján kavarodik fel, mennyi ha kell ahhoz, hogy összejöjjön a gyógyulás?

A 38 éve várakozó ember már-már reménytelenül várja a víz felkavarodását. Nincs embere. De neki ennél több jutott, nem egy egyszerű ember lép oda hozzá, hanem az Ember (ecce Homo), és ilyenkor mar víz sem kell, nem kell lemosnom a bűneimet sem, mert Jézus már meg is mosott. Még úton van az apa, már megyógyult a fia ... még ki sem mondtam, meg sem fogalmaztam a bajomat és már meggyógyult az én testem-lelkem. Jézus egyszercsak odalép hozzám és megmos, meggyógyít, megszólít és int, hogy többé ne tegyem. Ez is fontos. Többé ne tedd újra azt, ami egyszer már annyira lenyomorította a lelked. Kerüljed azt.

Nekem tilos a sertődés, hangzik az emberi Lélek legmélyebb bugyrából a sóhajtás. A megbocsátásra vágyó ember nem engedheti magának azt, hogy újra megkötözzék a nyomoruság, sötétség erői. Akit Krisztus egyszer már felszabadított, meggyógyított, az nem fekszik vissza a nyoszolyájába, hanem felveszi és viszi magával. Viszi, felkiáltójelként, nem szabadul meg a nyoszolya terhétől, de a nyoszolya többé nem kötözi meg, hanem ő maga viszi a nyoszolyát, a keresztet, amelyet mindannyiuknak fel kell venni.

Adjon Isten ilyen adventet, amely már nem köthető ehhez a szűk három héthez, hanem olyen adventet, a mi az egész életünk. Adjon ilyen megszólíttatásokat, felállásokat, a bűn ilyen határozott visszautasítását a Jézus által már felszabadított szívből fakadóan.

Ámen.

Barabás Réka

Utolsó módosítás: 2015.12.19
 


NAPI IGE
"És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben." Csel 2,42
Hírek

2017 December 11
2017 September 27
2017 September 14
TÓKÖZHÍR
Újdonságok