Szeptember 7 -én, a Szorványmisszió vasárnapján, gyülekezetünkben a délelőtti istentiszteleten a Református Mentő Misszió/Bonus Pastor Alapítvány a támogatóik tiszteletére ünnepi alkalmat szervezett.

Az igehirdetés szolgálatát Dr. Michael Hoogeboom, a LaGrave Református Gyülekezet lelkipásztora (Grand Rapids, Michigan, USA) végezte, Daray Attila presbiter testvérünk pedig az ige üzenetét magyar nyelre fordította.

Jézus egy veszélyes határt lépett át, amikor Júdeából Samárián keresztül Galileába készült menni! Köztudott, hogy ez az út a zsidók és a samáriaiak számára járatlan volt (Jn 4).

Megvannak a magunk kerülőútjai! Gond nélkül kikerüljük a számunkra kellemetlen, lenézett felebarátainkat.

Jézus élő vizet kínál a kútra igyekvő samáriai asszonynak, annak, aki öt elrontott házasságon van már túl. Jézus átlépte a határt ő érette is, a sikertelen, elveszett, tehetetlen emberért, de a tanítványai miatt is ment Samáriába, hogy azok meglássák “a tájékok már fehérek az aratásra”, a missziós terület készen áll, várja tanitványainak, a mindenkoriaknak megjelenését.

Isten munkatársaiként nem finnyáskodhatunk, át kell lépnünk a biztonságos és konfortos zónánk határait, hogy meglássuk, hogy Ő már ott van, előkészítette munkánkat, mi csak engedelmesen be kell álljunk “aratásába”.

A templom alagsorában képeslapokat lehetett vásárolni, amelyeket a magyarózdi Terápiás Otthon bentlakói készítettek. A tóközi gyülekezet asszonyai pedig  finomabbnál finomabb tortákat sütöttek, s egy-egy szelet árával szintén támogatni lehetett a BPA munkáját. Hálás köszönet önzetlen felajánlásukért.

A gyülekezet perselyes adományát a függőségben szenvedők között folytatott munkára ajánlottuk fel. SDG.

A LaGrave gyülekezet lelkész tolmács segítségével tartott igehirdetést – áthidalva a nyelvi határokat

„Nem egészen erre számítottam. Sokkal többet kaptam: egy új családot, hasonló helyzetben lévő embereket, akiknek ugyanaz a céljuk, és akikkel támogatjuk egymást. Több lett az önbizalmam, és újra vannak céljaim”

Beszámoló:
- csendeshétvége
- képesalbum

Hargita, 2014. július 28 - augusztus 3.

ISTEN HALLGATÁSA ÉS MEGSZÓLÍTÁSA

“... ne fordulj el szótlanul tőlem, hogy ne legyek, ha
néma maradnál, a sírba szállókhoz hasonló. ” (Zsolt 28,1)

…. Beszédre, megszólalásra bírható-e Isten? Visszhangossá tehető-e az értelmezéshagyomány által olykor a végletekig kilúgozott és megsemmisített szent szöveg? Milyen viszonyban áll egymással Isten
hallgatása és az emberi tett? Merre vezet a negatív teológia? Az Istent nem kimondó alkotói gesztus kimondja-e Istent - bennünk? Vannak-e Istent, az isteni jelenlétet és hangot visszhangzó terek? „Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad...” (Zsolt 50,7) „Hallgass én népem, hadd tegyek bizonyságot ellened!” (Zsolt 81,9) Rólad, ellened: mintha ugyanannak a közelségnek a kifejeződése volna mindkettő, soha nem elválasztva egymástól …

(va)

Az áhitatok meghallgatásával közelebb kerülhetünk a fentebb megfogalmazott kérdésekhez.

Hang- és képesbeszámoló:  https://drive.google.com/?authuser=0#folders/0B8pHcod_E-RGMXJGT215TzdBNmM

Az érdligeti testvérgyülekezetünk ifjaival együtt immáron a harmadik ifitábort élhettük át élményszerüen.

Az idén júl. 22-27 között, Literáty Zoltán lelkipásztor vezetésével, csodálatos napokat tölthettünk Tapolcán. A hat napon át tartó együttlét mottója “Figyeljünk” volt: Istenre, egymásra, környezetünkre. A tekintetünk terelgetését a tékozló fiú példázatának üzenetei munkálták: az “elveszett és megtaláltatott” életforma valóságában találunk úgy igazán egymásra, és ennek nyomában egyszercsak még a környezetünk mindennemű tisztántartása is szívügyünkké válik.

A tapolcai barlagokban való csónakázás, a mind e mai napig grófi patinával rendelkező Keszthely városával való ismerkedés, a badacsonyi szőlőshegyeken való barangolás (badacsonytomaji kilátó), a balatoni strandokon való fergeteges pancsolások és játszások, a Balaton tündöklésének lenyűgöző panorámája a tihanyi tetőről, … a két gyülekezet ifjainak közösséggé való formálódását is elősegítették.

Vasárnap délelőtt az érdligeti gyülekezet közösségében istentiszteletet ünnepeltünk, melynek keretében az úrvacsora jegyeivel is élhettünk.

Hálásak vagyunk Istennek az érdligeti gyülekezetben megtapasztalt befogadásért, és a lelkipásztor Literáty Zoltán apró részletekre is kiterjedő figyelmességéért, az anyagi támogatásért.

vp

Lásd a képesbeszámolót: https://plus.google.com/photos/104563037999782482659/albums/6041195948346348225

Videobeszámoló.

Helyszín: Szutor és Tóköz

2014 július 8-17.

Blythwood-Exodus-Tóköz közös szervezésében gyülekezetünk ifjai írországi ifjakkal együtt táborozott. A szutori két napos túlélő tábor a csapatépítés jegyében történt. Ezt követően, a tóközi templomunk udvara alakult át táborrá. Az együtt-játszások és kirándulások mellett, az ifjak gyülekezetünk életében három munkaterületen vehettek részt:

• Kids-club – óvodás gyermekek foglalkoztatása

• Családlátogatás – a “tiszta és szeplőtlen kegyesség az Isten és Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban” gyakorlása

• Kétkezi munka – a parókia és templom épületegyüttest körülvevő kőkerités lemeszelése

Annak a boldog megtapasztalói lehettünk, hogy az elvégzett feladatok szolgálattá minősültek – hiszem, hogy Isten is kedvét lelte bennük.

vp

Álljon itt egy képesbeszámoló is.

Pünkösd ünnepén az istentiszteletek rendje:

Június 8.

Pünkösd I. napja:

De. 10:00 és du. 5:00 órától úrvacsorás istentiszteletek

Június 9.

Pünkösd II. napján:

De. 10:00 és du. 5:00 órától istentisztelet

Június 10.

Pünkösd III.

De. 10:00 órától istentisztelet

19:00 óra: BétaKáfé

Pünkösd ma

A Szentlélek ma is mindannyiónkat egyetlen nagy, emberi képeségeinket messze fölülmúló lehetőséggel szembesít: a megtéréssel. Ez pedig nem egyébb, mint annak világos felismerése, hogy elemi érdekünk fűződik ahhoz, hogy Jézus Krisztus megváltó kegyelme által éljünk, és Őt kövessük.

A Szentlélek ma is értelmetlenné teszi a magunk mentegetését, és ez isteni követelmény elháritását. Nincs kivétel! Még a “jó ember” sem kerülheti meg a kérdést: kicsoda számomra Jézus Krisztus? S ha mégis, valaki önmagára nézve ezt az isteni felhívást feleslegesnek és korszerütlennek tartja, bizony gonoszabbul viselkedik, mint a parázna és mint a minden hájjal megkent gazfickó, mivelhogy magát büntelennek, azaz Krisztus keresztre feszítése eseményében magát ártatlannak minősíti.

A Szentlélek ma is minden típusú “igehirdetést” fölhasznál a megtartó evangélium terjesztése céljából: történjen ez a templom falain belül, a klasszikus értelemben vett emberi szó által, vagy a kultikus téren kivül, a mindennapok forgatagában úgy, mint az egymás őszinte befogadásában, a szelíd és a mosoly által megszépített tekintetekben, a munkahelyen a minőségi munka elvégzésében, a fiatalházasok gyermekek vállalásában és nevelésében, az idősödő szülők tisztelésében, az egymás terhének hordozásában, az egyenesség minden szinten való megélésében és az abból számazó következmények bátorságos vállalásában, a testi/lelki szenvedések értelmének fölfedezésében, …, ezek mind az újjá teremtő Szentlélek közöttünk és bennünk munkálkodó jelenlétéről tesznek bizonyságot.

A ma megtapasztalható szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás, …, a Szentlélek egyértelmű munkájának tudható be. Ott ahol a “Lélek gyümölcseit “ kimondhatatlan éhséggel izlelgetik, és megélik, kétségtelen, hogy maga a Szentlélek van jele.

Különös az, hogy az emberiség történelmében – a régmúlt és a jelen eseményeiben egyaránt – az Örökkévaló Isten következetesen alkalmazott szeretet-munkája összefüggéseit egyszerű halászemberek vették észre! Azok, akik korábban Isten Fiát félelemből megtagadták és elhagyták, egyszercsak a Szentlélek “zúgásának” sodrásába kerülve, szívüket elszánttá, nyelvüket szentté téve, bátorságosan előállnak a megtartatás evangéliumát prédikálni, az örömüzenetet, az új életben való járás lehetőségét. Sőt: a saját életük kockáztatásával is bizonyságtevő életet élnek.

Ez a “pünkösdi prédikáció” (ld. Csel 2, 14-36) a Szentlélek által hozzánk is elérkezett, és e világban marad annak végezetéig.

Visky Péter, lelkipásztor

Ez esztendő tavaszán egy ujabb AlphaKlub, azaz az “asztali beszélgetések” 8. kiadása fejeződött be. Hogy mi is történt a legutóbbi közösséggyakorlás tíz alkalmán, ízelítő gyanánt hadd álljon itt két bizonyságtétel:

Egészen pontos választ tudtam volna adni olyan kérdésekre, hogy kicsoda Jézus, ...

Tíz héten keresztül, minden csütörtök este, fantasztikusan jó hangulatban, családias légkörben voltunk együtt. Olyan őszintén kereső szívek gyűltek össze, akik a keresztény hit megismerésére vagy annak mélyítésére vágytak, a hittől eltávolodottak a visszatérő utat keresték. Nagyon mély és életszerű beszélgetések hangzottak el, őszinte megnyilatkozások. Szinte észrevétlenül telt el az idő! Isten Lelke erőteljesen munkálkodott mindannyiunk szívében és úgy éreztem, hogy nagy dolgok történtek életünkben.

Amikor elkezdtem járni ezekre az alkalmakra, semmi kétségem nem volt afelől, hogy tisztában vagyok a legtöbb kérdéssel, ami kitűzött témaként szerepelt, hiszen konfirmáltam, ifire jártam és még a vasárnapi istentiszteletekre is ellátogattam. Egészen pontos választ tudtam volna adni olyan kérdésekre, hogy kicsoda Jézus, miért halt meg, miért és hogyan imádkozzam, stb. De Isten úgy akarta, hogy minden alkalommal valamit megmozgasson bennem, elbizonytalanodtam. Rájöttem, hogy egyáltalán nem vagyok biztos a hitemben, bűntudatot éreztem és nem tudtam mit kezdjek vele. Isten kegyelméből megtapasztaltam, hogy Ő ma is szól hozzánk, nem fordul el tőlünk, nem szégyell minket, gyógyít, a szeretete és kegyelme nem múlik el soha, sőt minden reggel megújul. Új nap, új kegyelem. Megtapasztaltam Isten szabadítását és azt is, hogy Jézus úgy fogad el, amint vagyok. Mehetek Hozzá hitetlen Tamásként, áruló Júdásként vagy akár Őt megtagadó Péterként. Ha átadjuk életünket, bűneinket Ő megszabadít ezektől, közösséget vállal velünk. Ezt az örömöt senki és semmi nem veheti el, és hálás vagyok, hogy így élhettem meg a feltámadás ünnepét.

Sok új barátság jött létre, akikkel továbbra is találkozunk a Bétakáfén az összetartozás, a hitben való növekedés céljából.

Isten segítségét és áldását kérem, hogy mindez megtörténjen.

Nagy Cecilia

Csodálatos dolog volt számomra megtapasztalni azt, hogy ...

Azt hiszem, hogy mindenki nevében elmondhatom: nagyon jól éreztük magunkat! A régi alphások és mindenki mindent megtett annak érdekében, hogy ez így legyen. Köszönet érte mindenkinek.

Jó volt Jézust egy kicsit jobban, másképpen megismerni és Őáltala egymást, sőt magunkat is. Személyesen azt tapasztaltam, hogy nagyon sok érdekes kérdést vetettünk fel beszélgetéseink során, melyek engem nagyon mélyen érintettek. Természetesen, nagyon sok kérdés még bennem maradt, melyekre továbbra is keresem a választ, de ugyanakkor sok mindenre fény is derült. Sokat tanulhattunk a többiek beszámolóiból, mindennapi tapasztalataikból, tanuságtételeikből.

Csodálatos dolog volt számomra megtapasztalni azt, hogy anélkűl, hogy kértem volna, vígasztalást, bíztatást és erőt kaptam a mindennapok gondjainak, dolgainak és nehézségeinek megértéséhez, leküzdéséhez. Persze mindezt Jézus nevében, az Ő segítségével, hiszen Nélküle nem sikerűlhet – ez már világossá vált számomra.

Én csak bíztatni tudom mindazokat, akik valamilyen okból még nem vettek részt ezen a kurzuson, hogy bátran jelentkezzenek, mert biztosan nem fogják megbánni, csak gazdagodni fognak általa.

Köszönöm még egyszer mindenkinek, hogy ott lehettem.

Papp Tímea

(Elhangzottak  2014 május 27 -én, “Tamás-vasárnapján”)

Ki nevel kit?

Reflexiók az idei Családos Csendeshétvégéről

Magunk sem tudtuk, milyen lesz az a családi hétvége, amelyikre megérkeztünk. Méregettük a helyet, a társakat, a létszámot, számoltuk a ház körül megforduló állatokat, a vacsoránál kiosztandó poharakat. Mi lesz itt? Miről fogunk beszélgetni?

Aztán szép lassan bemelegedtünk a hétvégére szánt témába: az elméleti ismertetésen túl, a saját bőrünkön tapasztaltuk, hogyan nevel az együttlét, a közösségi lét, a társak hite, bátorítása, az egymás mellé állás, a közös játszás, gondolkodás, a megosztott kenyér, és az Isten, akiben osztozunk.

Szeretetében nevel. Talán így lehetnénk mi is egymás iránt. Nem görcsös aggódással, hogy hogyan nevelhetnénk bele saját magunkat és utódainkat a templompadba, hiszen van úgy, hogy minden erőfeszítés ellenére süket a világ, hanem elengedve, átengedve az időt és a nevelést Istennek, mindenkor éberen és hallással az Ő útmutatására.

Visky Ilon

Itt megtekinthető néháy fénykép is

Kedves Tóközi Református Gyülekezet,

a kenyai Sargy, a kolozsvári Genézius, és Blythswood szervezet nevében szeretnénk megköszönni a kedves gyülekezetnek, hogy idén is befogadták a már harmadik alkalommal megszervezett Kenya-napot. Samwel Okomo igazgató úr nagyon megtiszteltetve érezte magát, hogy jelen lehetett ezen a napon, és végre találkozhatott személyesen is a gyülekezettel, melynek tagjaival eddig csak papíron, levél formájában, vagy interneten keresztül volt kapcsolatban. Nagyon jól esett neki, hogy találkozhatott azokkal is, akik gyereket támogatnak Kenyában, illetve az, hogy többen is leálltak vele beszélgetni, fényképet készíteni.

Az idei Kenya-nap adománygyűjtés szempontjából is nagyon sikeres volt.

A perselyes adakozásból összesen 3001 RON gyűlt össze.

A vásárból pedig összesen 2909 RON adomány gyűlt, amiből 640 RON a sütik meg kávék eladásából jött be. Ezúton is köszönjük azoknak, akik tortát sütöttek, illetve besegítettek a kávé eladásában. Nagyon hamar elkapkodták a sütiket, ami csak egy dolgot jelenthet...:)

A könyvekre 175 RON érkezett, kecskével ketten támogattak (360 RON), téglából és napelemcellából összesen 974 RON-ra árultunk.

A különleges kenyai menük meg a miccs eladásából 356, a Blythswoodnak meg a Dorcasnak köszönhetően – a bazárból 404 RON adomány került.

Összesen tehát 5910 lejnyi adomány gyűlt be, amiért nagyon hálásak vagyunk, mert ebből az összegből nagyon sok mindent el tudunk érni Kenyában, és a munkálatok is tovább folytatódhatnak.

Az alábbi linken a kolozsvári magyar rádióban is meghallgathatnak egy beszámolót:

http://www.radiocluj.ro/hu/hirek-reszletek/stire/van-egy-teglank-kenyaban-audio.html

Köszönjük még egyszer a gyülekezetnek a befogadást, meg ezt a rendkívüli szolgálatot, amit már több éve tanusítanak a kenyai testvéreink iránt.

Áldott Vasárnapot,

Halmen Balázs

Kenya-Projekt Koordinátor

Kolozsvár, 2014 május 18.